deutschenglishpolski
  Adatv√©delem - Vend√©gk√∂nyv - Oldalt√©rk√©p  
Bejelentkezés
Hirek, √ļjdons√°gok

Egy √Ķsr√©gi hurok korall a Csendes-√≥ce√°nb√≥l

Képek

Itt képeket láthatsz a legjobb pillanatokból

Cápákról

K√∂zel tucatnyi, c√°pat√°mad√°son √°tesett, t√∂bbs√©g√©ben s√ļlyosan s√©r√ľlt √°ldozat k√ľzd a tengeri ragadoz√≥k fokozottabb v√©delm√©√©rt.

 

 

"A c√°pat√°mad√°sok t√ļl√©l√Ķi a c√°p√°k v√©delm√©ben" felirat√ļ p√≥l√≥ban lobbiz√≥ csoport az amerikai t√∂rv√©nyhoz√°sn√°l azt szeretn√© el√©rni, hogy az uszonyaik miatt vad√°szott √°llatok a j√∂v√Ķben nagyobb v√©delmet kapjanak. Az √Āzsi√°ban k√ľl√∂nleges csemeg√©nek sz√°m√≠t√≥ c√°pauszony ir√°nti n√∂vekv√Ķ kereslet sz√°mos c√°pafajt sodort a kihal√°s sz√©l√©re.

 

Az Egyes√ľlt √Āllamokhoz tartoz√≥ vizeken kor√°bban is tilos volt a c√°pavad√°szat, de a t√∂rv√©nyt eddig nem tartatt√°k be el√©g szigor√ļan - mondta Chuck Anderson, aki egy c√°pat√°mad√°sban a karj√°t vesztette el. A t√°mogat√≥k a jogh√©zagokat szeretn√©k bet√∂mni. A vad√°szati tilalom mellett az amerikai haj√≥knak c√°pauszonyokat sem szabadna sz√°ll√≠taniuk, valamint lehet√Ķs√©get keresnek arra, hogy az Egyes√ľlt √Āllamok figyelmeztethesse a tilalmat be nem tart√≥ orsz√°gokat.

 

A Term√©szetv√©delmi Vil√°gsz√∂vets√©g (IUCN) m√ļlt h√≥napban kiadott jelent√©se szerint a c√°pafajok harmada √∂r√∂kre elt√Ľnhet. Olyan fajokat fenyeget a kihal√°s, mint a nagy p√∂r√∂lyc√°pa (Sphyrna mokarran), a nagy feh√©rc√°pa (Carcharodon carcharias), vagy a k√©kc√°pa (Prionace glauca).

 

 

Cápaenciklopédia:

 

A tigrisc√°pa

 

Tudtad, hogy tigrisc√°pa Magyarorsz√°gon is √©lt, vagy hogy ak√°r a tekn√Ķsp√°nc√©lt is sz√©tharapja? Ismerj√ľk meg k√∂zelebbr√Ķl ezt a csod√°latos ragadoz√≥t.

 

 

 

Rendszertani helyzete, sz√°rmaz√°sa

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

A tigrisc√°pa (Galeocerdo cuvier, Peron & Le Sueur, 1822) a c√°paf√©l√©k legnagyobb rendj√©be, a k√©kc√°pa-alak√ļak rendj√©be (Carcharhiniformes) sorolhat√≥. A ma ismert, mintegy 390 c√°pa-faj valamivel t√∂bb mint 50 sz√°zal√©ka, √∂sszesen 198 faj tartozik a k√©kc√°p√°k e rendszertani egys√©g√©be.

A renden bel√ľli legn√©pesebb csal√°dhoz, a k√©kc√°paf√©l√©k (Carcharhinidae) csoportj√°hoz 49 faj tartozik, k√∂z√∂tt√ľk a tigrisc√°pa is. A k√©kc√°paf√©l√©k az √ļjidei c√°p√°k (Euselachii) viszonylag √ļj csoportj√°t alkotj√°k. Els√Ķ k√©pvisel√Ķik hozz√°vet√Ķleg 50 milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt, az als√≥ eoc√©n id√Ķszakban jelentek meg. A Galeocerdo nemzets√©g az eoc√©n v√©g√©n, mintegy 40 milli√≥ √©vvel ez-el√Ķtt alakult ki. √Črdemes megjegyezni, hogy Magyarorsz√°g f√∂ldt√∂rt√©net√©ben a K√°rp√°t-medenc√©t utolj√°ra bor√≠t√≥, korallz√°tonyokkal √©kes√≠tett szubtr√≥pusi B√°deni-tengerben viszonylag gyakoriak voltak az √Ķsi tigrisc√°p√°k. A mai tigrisc√°p√°hoz nagyon hasonl√≥ Galeocerdo aduncus fosszilis fogmaradv√°nyai nagyobb sz√°mban ker√ľltek el√Ķ Fert√Ķr√°kos, M√°trasz√∂ll√Ķs, Kaz√°r, vagy a P√©cs melletti Danic-puszta 16-13 milli√≥ √©ves k√∂z√©ps√Ķ mioc√©n r√©tegeib√Ķl.

 

 

 

A tigriscápa biológiája, anatómiai sajátosságai

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

A tigrisc√°pa a k√©kc√°pa-f√©l√©k csal√°dj√°nak a legnagyobb test√Ľ k√©pvisel√Ķje. A kifejlett n√Ķst√©ny egyedek √°tlagos testhossza 250-550 centim√©ter, a kisebb h√≠mek m√©rete 230-370 centim√©ter k√∂r√ľli. A legnagyobb ismert p√©ld√°ny, egy id√Ķs n√Ķst√©ny testhossza el√©rte a 740 centim√©tert! Tests√ļlyuk 300-700 kg k√∂z√∂tti a m√©rett√Ķl √©s √©letkort√≥l f√ľgg√Ķen.

Testfel√©p√≠t√©se torped√≥szer√Ľ, egyedi ismertet√Ķjegy√ľk a lapos √©s sz√©les nagym√©ret√Ľ fej. Az orr, vagy tudom√°nyos nev√©n a rosztrum -a csal√°dhoz tartoz√≥ m√°s fajokt√≥l elt√©r√Ķen- nem hegyes, hanem lekerek√≠tett trap√©z form√°j√ļ. Az els√Ķ h√°t√ļsz√≥ k√∂zepes m√©ret√Ľ, lapos h√°romsz√∂g alak√ļ.

A m√°sodik h√°t√ļsz√≥ kicsi. A farokny√©l igen hossz√ļ, a farok√ļsz√≥ j√≥l fejlett √©s er√Ķsen asszimetrikus (heterocerk). A farok√ļsz√≥ fels√Ķ lebenye igen hossz√ļ, az als√≥ lebeny r√∂vid. A mell√ļsz√≥k keskenyek, sarl√≥ alak√ļak. A has alatti √ļsz√≥k p√°rosak, kism√©ret√Ľek. A faj egyedi jellegzetess√©ge amelyr√Ķl a nev√©t is kapta, a dorz√°lis testt√°jat bor√≠t√≥ cs√≠kos mint√°zat. A juvenil, fiatal p√©ld√°nyokon a mint√°zat ink√°bb m√©g p√∂tty√∂s, a kifejlett egyedeken alakul √°t csak cs√≠kok t√∂meg√©v√©. Az id√Ķs p√©ld√°nyokon a cs√≠kok elhalv√°nyodnak. Ami a tigrisc√°pa "tekintet√©nek" saj√°tos jelleg√©t adja, az a s√∂t√©t retin√°j√ļ szemeket k√∂rk√∂r√∂sen √∂vez√Ķ, feh√©r sz√≠n√Ľ pislog√≥h√°rtya. Harap√°skor a h√°rtya teljesen bebor√≠tja a szemet, v√©dve azt az esetleges s√©r√ľl√©sekt√Ķl. Szint√©n faj specifikus a tigrisc√°pa fogazata. A fogak m√©rete √©s alakja mind a fels√Ķ, mind pedig az als√≥ √°lkapcsokban hasonl√≥. (A k√©kc√°pa-f√©l√©kn√©l a fels√Ķ √©s az als√≥ √°lkapocs fogazata √°ltal√°ban k√ľl√∂nb√∂zik egym√°st√≥l.)

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

A lapos, kakastar√©j form√°j√ļ √©s er√Ķsen csipk√©zett, alacsony koron√°val rendelkez√Ķ fogak √ļgy m√Ľk√∂dnek, mint a konzervnyit√≥. A tigrisc√°pa az als√≥ √©s a fels√Ķ √°lkapcs√°t k√©pes v√≠zszintes ir√°nyban is mozgatni. Ennek a mechanizmusnak k√∂sz√∂nhet√Ķen a leger√Ķsebb tekn√Ķsp√°nc√©lt pillanatok alatt sz√©tf√Ľr√©szeli. E saj√°tos harap√°si technik√°nak tudhat√≥ be az is, hogy a tigrisc√°pa t√°mad√°s okozhatja a legs√ļlyosabb potenci√°lis s√©r√ľl√©st az embernek.

 

A tigrisc√°pa a legterm√©kenyebb c√°pafajok k√∂z√©s tartozik. A n√Ķst√©nyek 9 havi vemhess√©gi id√Ķ ut√°n 10-82 √ļjsz√ľl√∂ttet hoznak a vil√°gra. Az ivad√©kok sz√ľlet√©skori m√©ret 60-80 centim√©ter. A tigrisc√°pa az egyed√ľli olyan k√©kc√°paf√©le, amelyn√©l a bels√Ķ megterm√©keny√ľl√©s az uteruson k√≠v√ľl t√∂rt√©nik.

 

A tigrisc√°pa √©jszaka akt√≠v √ļn. nokturn√°lis c√°pafaj. Napk√∂zben √°ltal√°ban nagyobb, 50-100 m√©ter k√∂z√∂tti m√©lys√©gekbe h√ļz√≥dik. Ezzel az √©letm√≥dbeli szok√°s√°val f√ľgg √∂ssze, hogy a b√ļv√°rok csak alkalmank√©nt tal√°lkozhatnak vele annak ellen√©re, hogy az √©l√Ķhelyein egy√°ltal√°n nem tekinthet√Ķ ritka fajnak. Napnyugta k√∂rny√©k√©n √©s √©jszaka az eg√©szen sek√©ly, n√©h√°ny m√©teres parti vizekbe is kimer√©szkedik. Az egyik legsz√©lesebb pr√©d√°l√°si sk√°l√°val rendelkez√Ķ c√°pafaj. √ögysz√≥lv√°n mindent elfogyaszt, ami kisebb √©s gyeng√©bb n√°la. Nem v√°logat√≥s, zs√°km√°ny√°llatai k√∂z√∂tt megtal√°ljuk a tarisznyar√°kot, a languszt√°t, a tintahalat √©s a nyolckar√ļ polipot ugyan√ļgy, mint a kisebb √©s m√©retes csontoshalakat, r√°j√°kat, m√°s c√°pafajokat, kis test√Ľ ceteket, √©s a sz√°razf√∂ldr√Ķl a tengerbe sodr√≥dott elhullott √°llatok tetemeit. Azon ritka c√°pafajok k√∂z√© sorolhat√≥ amelyek -bizonyos felt√©telek mellett- mag√°t az embert is potenci√°lis zs√°km√°nynak tekintik.

 

Mag√°nyosan √©l√Ķ faj, csak szaporod√°skor √©s zs√°km√°nyol√°si illetve etet√©si szitu√°ci√≥ban alkot kisebb alkalmi kongreg√°ci√≥kat. A tiszta √°tl√°tsz√≥ vizekben ugyan√ļgy el√Ķfordul, mint a foly√≥torkolatok hordal√©kos, zavaros vizeiben. A felsz√≠nt√Ķl maximum 300 m√©teres m√©lys√©gig hatol le.

 

Elterjedts√©ge, etol√≥giai jellemz√Ķi, vesz√©lyess√©gi fokozata

 

A tigrisc√°pa vil√°gszerte elterjedt a meleg tr√≥pusi, szubtr√≥pusi tengerekben. N√©pesebb popul√°ci√≥ik ismertek a nyugat-atlanti t√©rs√©gben a Karib-tengeren, a Baham√°kon, √©s d√©len a brazil partvid√©k ment√©n. A Golf-√°ramlat j√≥volt√°b√≥l √©szakon eg√©szen New Jersey-ig felhatol. Gyakori faj a V√∂r√∂s-tengeren is, ahol a S√≠nai-f√©lszigetig minden√ľtt el√Ķfordulhat. Az Indiai-√≥ce√°n tr√≥pusi t√©rs√©g√©ben, valamint a Csendes-√≥ce√°non a F√ľl√∂p-szigetekt√Ķl Hawaii-ig, d√©len pedig az ausztr√°l nagy korallg√°tt√≥l Francia-polin√©zi√°ig tekinthetj√ľk elterjedtnek. √Āltal√°ban lassan , kom√≥tosan √ļszik, majd hirtelen, rapid m√≥don csap le a kiszemelt zs√°km√°ny√°ra. Azon kev√©s c√°pafaj egyike, amelyn√©l az agressz√≠v sz√°nd√©knak nincs semmilyen j√≥l azonos√≠that√≥ el√Ķjele. Emiatt az "alattomos" viselked√©si szok√°sa miatt igen √≥vatosan c√©lszer√Ľ viselkedn√ľnk vele szemben a tigrisc√°p√°s mer√ľl√©seken.

 

Az emberre potenci√°lisan az egyik legveszedelmesebb c√°pafaj. A t√°mad√°si statisztik√°kban a nagy feh√©rc√°pa ut√°n a m√°sodik legvesz√©lyesebb c√°pafajk√©nt van nyilv√°ntartva. A tigrisc√°pa t√°mad√°sok mortalit√°si ar√°nya, azaz a hal√°los kimenetel√Ľ agresszi√≥k sz√°mar√°nya magasabb, mint a nagy feh√©rc√°p√°√©. Ez annak tudhat√≥ be, hogy am√≠g a nagy feh√©r t√°mad√°sok t√∂bbs√©ge a szakirodalomban a "bump and bit" t√≠pus√ļ, pr√©dat√©veszt√Ķ, √©s jellemz√Ķen csak egy harap√°ssal egy√ľtt j√°r√≥ t√°mad√°si t√≠pusba tartozik, addig a tigrisc√°pa t√°mad√°sok a legs√ļlyosabb, az √ļn. "snack" t√≠pus√ļ agresszi√≥khoz sorolhat√≥k. Ez ut√≥bbi t√°mad√°si fajt√°t a sorozat harap√°sok, √©s a marcangol√°s jellemzi. (A 2009-es √©v els√Ķ, hal√°los kimenetel√Ľ balesete, amely janu√°r 18-√°n, a d√©l-afrikai East-London k√∂zel√©ben t√∂rt√©nt, szint√©n a tigrisc√°pa rov√°s√°ra √≠rhat√≥.)

 

Mer√ľl√Ķhelyek:

 

Amerikai Egyes√ľlt √Āllamok

Hawaii-szigetek, Midway-atoll Szezon: j√ļlius-augusztus

 

Mozambik

Cabo San Sebastiano, Bazaruto Archipelago Szezon: november-√°prilis

 

Tanz√°nia

Pemba Island, Mtangani Reef Szezon: október-március

 

Dél-Afrikai Köztársaság

Kwazulu Natal, Aliwal Shoal Szezon: febru√°r-m√°jus

Kwazulu Natal, Protea Banks Szezon: febru√°r-m√°jus

 

Ausztr√°lia

Queensland, Raine Island, Shark City Szezon: november-december

New South Wales, Jervis-Bay Szezon: december-febru√°r

 

Francia Polinézia

Rangiroa-atoll, Avatonu Pass, Tiputa Pass Szezon: szeptember-november

 

 

 

Citromc√°pa

 

 

Eredete, rendszertani helyzete

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

A citromc√°pa (Negaprion brevirostris, Poey, 1868) a k√©kc√°pa-alak√ļak rendj√©be (Carcharhiniformes), √©s ezen bel√ľl a 49 fajt mag√°ban foglal√≥ k√©kc√°pa-f√©l√©k csal√°dj√°ba (Carcharhinidae) tartozik. A Carcharhinidae csal√°dba, a domin√°ns, 46 fajt alkot√≥ Carcharhinus nemzets√©gen k√≠v√ľl tov√°bbi k√©t genust, a mind√∂ssze egyetlen fajb√≥l √°ll√≥ Triaenodon, √©s a citromc√°p√°t is mag√°ban foglal√≥ Negaprion nemzets√©get soroljuk. A Negaprion nemzets√©gbe m√©g egy faj tartozik, amely a citromc√°pa √©lettereit√Ķl elk√ľl√∂n√ľlt indo-pacifikus fauna provinci√°ban honos sarl√≥uszony√ļ citromc√°pa (Negaprion acutidens, Ruppell, 1837). A Carcharhinidae csal√°d a modern c√°p√°k csoportj√°ban (Neoselachii) viszonylag "√ļj" csoportnak sz√°m√≠t, m√°rmint a c√°pa-alak√ļak k√∂zel 350 milli√≥ √©ves t√∂rzsfejl√Ķd√©si peri√≥dus√°nak idej√©hez k√©pest. A Carcharhinidae csal√°d evol√ļci√≥ja a korai harmadid√Ķszakban, nagyj√°b√≥l 50 milli√≥ √©vvel ezel√Ķtt kezd√Ķd√∂tt el.

 

A citromc√°pa biol√≥gi√°ja, anat√≥miai jellemz√Ķi

 

A citromc√°pa a k√∂zepes-nagytest√Ľ c√°pafajok k√∂z√© sorolhat√≥. A kifejlett h√≠m egyedek testhossza 1,8-2,2 m√©ter k√∂z√∂tti, a n√Ķst√©nyek testhossza el√©rheti ak√°r a 3 m√©tert is. A legnagyobb ismert p√©ld√°ny 3,4 m√©ter hossz√ļ volt. A citromc√°pa teste massz√≠v, megny√ļlt, torped√≥ form√°j√ļ. A sz√°j f√©lk√∂r√∂sen √≠velt, √©s a szem m√∂g√© ny√ļlik. A rosztrum tompa √©s lekerek√≠tett v√©g√Ľ. Az orrny√≠l√°sokat kicsi lebenyek takarj√°k. Az √∂t-√∂t kopolty√ļr√©s a fejt√Ķl viszonylag t√°volabb, k√∂zvetlen√ľl a mell√ļsz√≥k el√Ķtt tal√°lhat√≥. A szemek ar√°nylag kicsinyek, a retina vil√°goss√°rga sz√≠n√Ľ. A j√≥l fejlett mell√ļsz√≥k k√ľls√Ķ √≠ve sokkal ink√°bb hajl√≠tott, mint a bels√Ķ √©lek szeg√©lye. Ami -t√∂bbek k√∂z√∂tt- igen k√∂nnyen felismerhet√Ķv√© teszi ezt a fajt, az a h√°t√ļsz√≥k egym√°shoz viszony√≠tott m√©rete √©s elhelyezked√©s√ľk. Az els√Ķ √©s a m√°sodik h√°romsz√∂g alak√ļ h√°t√ļsz√≥ m√©rete k√∂zel egyforma, amely tulajdons√°g a Carcharhinidae csal√°don bel√ľl egyed√ľl csak a Negaprion nemzets√©ghez tartoz√≥ k√©t faj jellemz√Ķje. Ez a h√°t√ļsz√≥ elrendez√©s a c√°p√°k vil√°g√°n bel√ľl a citromc√°p√°val k√∂zvetlen rokons√°gban nem √°ll√≥ homoki tigrisc√°p√°ra (Carcharias taurus, Rafinesque, 1810) jellemz√Ķ m√©g. Az els√Ķ h√°t√ļsz√≥ a mell√ļsz√≥k √©s a p√°ros has alatti √ļsz√≥k k√∂z√∂tt tal√°lhat√≥. Az igen nagy m√°sodik h√°t√ļsz√≥ pedig pont a p√°ratlan farok alatti √ļsz√≥ felett helyezkedik el. Mind a has alatti, mind pedig a farok alatti √ļsz√≥ j√≥l fejlett, amely szint√©n csak a citromc√°p√°kra jellemz√Ķ, a k√©kc√°pa-f√©l√©k csal√°dj√°n bel√ľl. A farok√ļsz√≥ er√Ķteljesen aszimmetrikus (heterocerk), a fels√Ķ lebeny hossz√ļ, √©s majdnem der√©ksz√∂get z√°r be az als√≥ lebeny k√ľls√Ķ √©l√©vel. A citromc√°pa tov√°bbi saj√°toss√°ga a faj nev√©re is utal√≥ testsz√≠n. Az √°llatot a vil√°gos okkers√°rga sz√≠n jellemzi, a hasi oldal feh√©r sz√≠n√Ľ.

 

A citromc√°pa csak igen lassan, k√∂r√ľlbel√ľl tizen√∂t √©ves kor√°ra v√°lik ivar√©rett√©. A vemhes n√Ķst√©nyek geszt√°ci√≥s peri√≥dusa 12 h√≥nap. √Āltal√°ban 8-12 ivad√©knak adnak √©letet, az ivad√©kok sz√ľlet√©skori testhossza 60-70 centim√©ter. A n√Ķst√©ny k√∂r√ľltekint√Ķen j√°r el a v√©dtelen √ļjsz√ľl√∂ttek vil√°grahozatal√°ban. A sz√ľl√©s helysz√≠n√©√ľl sek√©ly, v√©dett √∂bl√∂ket, gyakran mangrov√©s partokat v√°laszt ki, ahol az ivad√©kok megsz√ľlet√©s√ľk ut√°n k√©pesek azonnal elrejt√Ķzni a nagyobb ragadoz√≥k el√Ķl. A fiatal citromc√°p√°k √©let√ľk egy-k√©t √©v√©t sz√ľlet√©s√ľk helysz√≠n√©nek k√∂zvetlen k√∂zel√©ben, a szakirodalomban csak "playground"-nak nevezett ter√ľleten t√∂ltik el. A citromc√°pa igen j√≥l toler√°lja a tengerv√≠z s√≥tartalm√°nak ingadoz√°s√°t, meg√©l a cs√∂kkent s√≥s, √ļn. brakk vizekben is. M√°sik k√ľl√∂nleges tulajdons√°ga, hogy k√©pes elviselni az oxig√©nben rendk√≠v√ľl szeg√©ny vizeket. Id√Ķnk√©nt be√ļszik a ki√©desedett viz√Ľ foly√≥torkolatokba, √©s a mangrove mocsarakba.

 

T√°pl√°l√©krendje v√°ltozatos. Nokturn√°lis faj, els√Ķsorban √©jszaka pr√©d√°l. Napnyugta √©s napfelkelte idej√©n a legakt√≠vabb. Csontoshalakat, puhatest√Ľeket √©s languszta-f√©l√©ket zs√°km√°nyol. Kifejezetten sek√©lyv√≠zi faj, √©l√Ķhelyein el√Ķszeretettel tart√≥zkodik a partk√∂zeli, n√©h√°ny m√©ter m√©ly vizekben. El√Ķnyben r√©szes√≠ti a lag√ļn√°kat √©s a sek√©lyv√≠zi z√°tonyok k√∂r√ľli homokos, tengerif√ľves aljzatot. Legfeljebb 90 m√©teres m√©lys√©gig hatol le. Napk√∂zben gyakran lust√°n hever√©szik a sek√©ly, homokos aljzaton. Mivel kev√©s oxig√©nnel is be√©ri, a sz√°ja ritmikus mozgat√°s√°val pump√°lja √°t a vizet a sz√©tt√°rt kopolty√ļr√©seken. Az √≠gy "szieszt√°z√≥" citromc√°p√°t gyakran megl√°togatj√°k kisebb ajakoshal-f√©l√©k (Labridae), amelyek ilyenkor a nyugodtan hever√©sz√Ķ c√°p√°t megszabad√≠tj√°k a parazit√°it√≥l. Id√Ķszakosan migr√°l, a ny√°ri h√≥napokban a magasabb sz√©less√©gi k√∂r√∂k ment√©n is el√Ķfordul, p√©ld√°ul az √©szak-amerikai partvid√©ken eg√©szen New Jersey-ig felhatol.

 

Elterjedts√©ge, etol√≥giai jellemz√Ķi, vesz√©lyess√©gi fokozata

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

Tr√≥pusi √©s szubtr√≥pusi √©g√∂vben honos faj. A citromc√°p√°knak f√∂ldrajzilag h√°rom jelent√Ķsebb popul√°ci√≥ja ismert. A legnagyobb popul√°ci√≥ a tr√≥pusi nyugat-atlanti vizekb√Ķl, a Karib-tenger, Florida, √©s a Bahama-szigetek t√©rs√©g√©b√Ķl ismert. D√©len Braz√≠li√°ig terjedt el. A m√°sodik popul√°ci√≥juk -l√©nyegesen kisebb egyedsz√°mban-, a nyugat-afrikai t√©rs√©gben, f√Ķk√©nt a Guineai-√∂b√∂l, illetve Elef√°ntcsontpart vizeiben tal√°lhat√≥. A harmadik popul√°ci√≥ K√∂z√©p-Amerika csendes-√≥ce√°ni partvid√©k√©r√Ķl, Costa Rica √©s Honduras t√©rs√©g√©b√Ķl ismert. Az indo-pacifikus t√©rs√©gb√Ķl hi√°nyzik. Viselked√©stani szempontb√≥l a citromc√°p√°ra vonatkoz√≥ leg√°tfog√≥bb megfigyel√©si adatokat a vil√°gh√≠r√Ľ amerikai c√°pakutat√≥t√≥l, Dr. Eugenie Clarkt√≥l ismerj√ľk. Alapvet√Ķen nyugodt, b√©k√©s term√©szet√Ľ c√°pafaj. √Āltal√°ban mag√°nyos, id√Ķnk√©nt kisebb kongreg√°ci√≥kba t√∂m√∂r√ľlnek. Az emberre n√©zve csak akkor v√°lhat vesz√©lyess√©, ha provok√°lj√°k. Ett√Ķl a fajt√≥l nem ismer√ľnk hal√°los kimenetel√Ľ t√°mad√°st. Ritk√°n el√Ķfordulnak harap√°sos s√©r√ľl√©sekkel j√°r√≥ balesetek, amelynek √°ldozatai √°ltal√°ban a foly√≥torkolatok sek√©ly, zavaros vizeiben √ļszk√°l√≥ emberek. B√ļv√°rok ellen elk√∂vetett nem provok√°lt t√°mad√°sr√≥l nincsen adatunk.

 

Mer√ľl√Ķhelyek

 

Bahama-szigetek

Grand Bahama Island, Pier, "Seafood Restaurant", szezon: egész évben

Walker's Cay, Shark Rodeo, Spiral Cavern, szezon: egész évben

 

Belize

Glover's Reef, Shark Point, szezon: egész évben

Lighthouse Reef, Blue Hole, Gladden Spit, szezon: egész évben

 

Truks and Caicos

French Cay, szezon: egész évben

 

 

Rókacápa

 

H√≠rek szerint az Elphinstone-n√°l √ļjabban r√≥kac√°p√°val tal√°lkoztak- most ezzel a fajjal ismerkedhet√ľnk meg.

 

Eredete, rendszertani helyzete

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

Nakamura, a jap√°n Cs√°sz√°ri Taihoku Egyetem professzora, csak 1935-ben azonos√≠totta a k√∂z√∂ns√©ges r√≥kac√°p√°t√≥l (Alopias vulpinus) elt√©r√Ķ fajk√©nt a ny√≠lt-tengeri r√≥kac√°p√°t (Alopias pelagicus, Nakamura, 1935). Amikor 1788-ban Gmelin el√Ķsz√∂r √≠rta le az A. vulpinust, eg√©szen Nakamura prec√≠z √∂sszehasonl√≠t√≥ vizsg√°lat√°ig egys√©ges taxonnak tekintett√©k a k√©t fajt. (A ny√≠lt-tengeri r√≥kac√°p√°t egy√©bk√©nt a magyar nevez√©ktanban r√≥k√°c√°p√°nak h√≠vjuk, √©s az A. vulpinust k√∂z√∂ns√©ges r√≥kac√°p√°nak nevezz√ľk. A nemzets√©g n√©v, az Alopias g√∂r√∂g√ľl r√≥k√°t jelent.) A r√≥kac√°pa a heringc√°pa-alak√ļak rendj√©be (Lamniformes) √©s azon bel√ľl a r√≥kac√°pa-f√©l√©k csal√°dj√°ba (Alopidae) tartozik. A csal√°d egy nemzets√©gb√Ķl (Alopias) √©s h√°rom fajb√≥l, az A. pelagicuson k√≠v√ľl a k√∂z√∂ns√©ges r√≥kac√°p√°b√≥l (Alopias vulpinus) illetve a nagy szem√Ľ r√≥kac√°p√°b√≥l (Alopias superciliosus) √°ll. A r√≥kac√°pa-f√©l√©k lesz√°rmaz√°si kapcsolata a Lamniformes renden bel√ľl m√©g nem pontosan tiszt√°zott. Am√≠g p√©ld√°ul a k√∂z√∂ns√©ges r√≥kac√°pa mindh√°rom √≥ce√°nban megtal√°lhat√≥, √©s az egyetlen olyan nagytest√Ľ c√°pafaj, amely m√©g a viszonylag szeg√©nyes √©l√Ķvil√°g√ļ Fekete-tengerben is el√Ķfordul, addig az A. pelagicus jelent√Ķs popul√°ci√≥i csak az indo-pacifikus t√©rs√©gb√Ķl ismertek.

 

A r√≥kac√°pa biol√≥gi√°ja, anat√≥miai jellemz√Ķi

 

A r√≥kac√°pa a nagytest√Ľ c√°pa fajok k√∂z√© tartozik. A kifejlett h√≠mek √©s n√Ķst√©nyek testm√©rete -m√°s lamnid fajokt√≥l elt√©r√Ķn-, k√∂zel azonos. Az el√Ķbbiek √°tlagos testhossza 260-330 centim√©ter, a n√Ķst√©nyek√© pedig 270-360 centim√©ter k√∂z√∂tti. Az eddig ismert legm√©retesebb egyed teljes testhossza el√©rte a 395 centim√©tert.

 

Az Alopidae csal√°dba tartoz√≥ fajok egyedi jellemz√Ķje az ar√°nytalanul hossz√ļ fels√Ķ farok√ļsz√≥ lebeny, amely a r√≥kac√°p√°n√°l meg is haladhatja a t√∂rzs hossz√°t. A t√∂rzs megny√ļlt, torped√≥ form√°j√ļ. A rosztrum r√∂vid, √©s hegyes v√©g√Ľ. Az ar√°nylag nagy szemek k√∂zel fekszenek az orrhoz. A retina egys√©gesen fekete sz√≠n√Ľ. A szemek a t√∂bbi lamnid fajhoz hasonl√≥an, nem rendelkeznek pislog√≥h√°rty√°val. Szorosan a szemek m√∂g√∂tt tal√°ljuk az apr√≥ fecskend√Ķny√≠l√°sokat. A kopolty√ļr√©sek kicsinyek, az utols√≥ kopolty√ļ√≠v a mell√ļsz√≥ t√∂ve m√∂g√∂tt tal√°lhat√≥. A mell√ļsz√≥k hossz√ļak, √©s lekerek√≠tett v√©g√Ľek. (Az A. vulpinus mell√ļsz√≥ja hegyes cs√ļcsban v√©gz√Ķdik.) Az els√Ķ h√°t√ļsz√≥ meredek sz√∂get z√°r be a dorz√°lis s√≠kkal, hossz√ļk√°s, meredek h√°romsz√∂g form√°j√ļ. A m√°sodik h√°t√ļsz√≥ apr√≥, lap√≠tott, √©s a farok alatti √ļsz√≥ felett tal√°lhat√≥. A p√°ros has alatti √ļsz√≥k nagyok, j√≥l fejlettek. A farokny√©l r√∂vid, √©s szint√©n elt√©r√Ķen m√°s heringc√°pa-f√©l√©kt√Ķl, igen vastag. A farok√ļsz√≥ fels√Ķ lebenye nagyon hossz√ļ, √©s fokozatosan elv√©konyodik. Az als√≥ lebeny viszonylag sz√©les. A r√≥kac√°pa faroknyel√©n nincsen kaud√°lis √©l, √©s ez szint√©n a legt√∂bb lamnid fajt√≥l elt√©r√Ķ anat√≥miai saj√°toss√°g. A sz√°jny√≠l√°s keskeny. A symphisis t√≠pus√ļ fogazat nagyon kicsi, a fels√Ķ √°lkapocsban √°tlag 45, az als√≥ban pedig 37 fogat tal√°lunk. A foglemez sz√©les √©s be√∂bl√∂s√∂d√Ķ, a korona d√∂nt√∂tt, lapos, h√°romsz√∂g alak√ļ, a r√∂videbb √©l t√∂v√©ben k√©t egyben√Ķtt mell√©kcs√ļccsal. A h√°ti (dorz√°lis) testt√°j sz√≠ne m√©lyk√©k illetve s√∂t√©t k√©kessz√ľrke, a hasi (ventr√°lis) r√©sz feh√©r.

 

 

A r√≥kac√°pa √°l-elevensz√ľl√Ķ, √ļn. ovoviviparus faj. A toj√°sokb√≥l az anya√°llat test√©n bel√ľl kelnek ki az ivad√©kok. Bizony√≠tott t√©ny enn√©l a fajn√°l az uteruson bel√ľli kannibalizmus: az els√Ķk√©nt kikel√Ķ ivad√©kok felfalj√°k a m√©g kev√©sb√© fejlett embri√≥kat tartalmaz√≥ toj√°sokat. Lin 1999-ben publik√°lt √©s 167 vemhes n√Ķst√©ny vizsg√°lat√°n alapul√≥ megfigyel√©se szerint, a m√°r kikelt ivad√©kok k√∂z√∂tt nem tapasztalhat√≥ tov√°bbi kannibalizmus.

 

A h√≠mek 6 √©s 9, a n√Ķst√©nyek pedig 8 √©s 9 √©ves korukra v√°lnak ivar√©rett√©. Az √ļjsz√ľl√∂tt ivad√©kok igen nagym√©ret√Ľek, testhosszuk 90-140 centim√©ter k√∂z√∂tti. Az ivad√©kok nagy m√©rete relat√≠v v√©detts√©get biztos√≠t az √ļjsz√ľl√∂ttek sz√°m√°ra a kisebb ragadoz√≥kkal szemben. A n√Ķst√©nyek √°ltal√°ban csak kett√Ķ ivad√©kot ellenek, √≠gy a r√≥kac√°pa az alacsony reprodukci√≥s r√°t√°val rendelkez√Ķ, √©s emiatt szaporod√°sbiol√≥giailag a k√ľl√∂n√∂sen s√©r√ľl√©keny c√°pafajok k√∂z√© tartozik. A h√≠mek √°tlagos √©letciklusa 20, a n√Ķst√©nyek√© 29 √©v. A r√≥kac√°pa sebes √ļsz√°s√ļ, akt√≠v, ny√≠lt v√≠zi ragadoz√≥. T√°pl√°l√©krendj√©t apr√≥ pel√°gikus rajhalak √©s l√°basfej√Ľek alkotj√°k. Kisebb csoportokban, k√∂z√∂sen vad√°sznak. Hossz√ļ √©s er√Ķs farok√ļsz√≥jukkal felkorb√°csolj√°k a vizet, √©s a sz√©tbomlasztott rajhalakat j√≥l c√©lzott farok csap√°sokkal k√°b√≠tj√°k el, majd ezt k√∂vet√Ķen k√∂nnyed√©n √∂sszefogdoss√°k a mozg√°sk√©ptelenn√© v√°lt zs√°km√°nyt. Epipel√°gikus faj, a kontinent√°lis selfet bor√≠t√≥, √©s a ny√≠lt √≥ce√°n felsz√≠ni v√≠zr√©tegeiben honos. Megtal√°lhat√≥ a partokt√≥l t√°voli korallz√°tonyok √©s szigetek ny√≠lt tengerrel hat√°ros parti vizeiben is. Legfeljebb 150 m√©teres m√©lys√©gig hatol le. Ez a faj a r√∂viduszony√ļ mak√≥hoz (Isurus oxyrinchus) hasonl√≥an id√Ķnk√©nt ak√°r √∂t m√©teres magass√°gig is kiveti mag√°t a v√≠zb√Ķl. A kiugr√°sok oka nem ismert, de legval√≥sz√≠n√Ľbb, hogy √≠gy pr√≥b√°l az √°llat megszabadulni a b√Ķr√©re tapadt parazit√°kt√≥l.

 

A r√≥kac√°pa igen hasonl√≥ a k√∂z√∂ns√©ges r√≥kac√°p√°hoz, √©s emiatt gyakran √∂ssze is t√©vesztik a k√©t fajt. A r√≥kac√°pa √©s az Alopias vulpinus vizu√°lis megk√ľl√∂nb√∂ztet√©se legegyszer√Ľbben a mell√ļsz√≥k form√°ja, √©s a sz√≠nezet alapj√°n lehets√©ges. A r√≥kac√°pa mell√ļsz√≥i lekerek√≠tett v√©g√Ľek, az A. vulpinus√© ezzel szemben hegyes cs√ļcsban v√©gz√Ķdik. Am√≠g a r√≥kac√°pa s√∂t√©tk√©k dorz√°lis sz√≠ne fokozatosan megy √°t a ventr√°lis testt√°j vil√°gos feh√©r sz√≠n√©be, addig az A. vulpinus sz√≠nv√°lt√°sa mark√°ns, √©s a has felett t√∂bb, √©les szeg√©ly√Ľ feh√©r folt √©szlelhet√Ķ.

 

Elterjedts√©ge, etol√≥giai jellemz√Ķi, vesz√©lyess√©gi fokozata

 

Cápákról
Klikkeljen a képre
a nagyításhoz!

A r√≥kac√°pa az indo-pacifikus t√©rs√©gben √©s a kelet csendes-√≥ce√°ni, √ļn. pacifikus faunaprovincia tr√≥pusi, szubtr√≥pusi vizeiben honos. √Črdekes k√ľl√∂nlegess√©g, hogy jelenl√©t√©t siker√ľlt m√°r kimutatni a F√∂ldk√∂zi-tengerben is. Mivel az Atlanti-√≥ce√°nban egy√°ltal√°n nem √©l ez az indo-pacifikus c√°pa, csak a Szuezi-csatorn√°n kereszt√ľl v√°ndorolhatott be a F√∂ldk√∂zi-tengerbe. (Megjegyzend√Ķ, hogy egy m√°sik indo-pacifikus faj, a V√∂r√∂s-tengerb√Ķl j√≥l ismert feketefoltos szirtc√°pa (Carcharhinus melanopterus) is betelepedett a kelet mediterr√°n vizekbe, ahol m√°r eg√©szen a d√©l-t√∂r√∂k partokig felhatolt.) A r√≥kac√°pa megtal√°lhat√≥ a V√∂r√∂s-tengerben, √©szakon az egyiptomi partvid√©kig, az √Ādeni-√∂b√∂lben, valamint az Indiai-√≥ce√°n kelet-afrikai √∂vezet√©ben, eg√©szen a d√©l-afrikai Kwazulu-Natal tartom√°nyig. Szint√©n honos az Arab-tengerben Om√°nt√≥l Indi√°ig. A nyugat csendes-√≥ce√°ni vizekben d√©l-K√≠na, Tajvan, a Jap√°nhoz tartoz√≥ Honshu sziget, tov√°bb√° √©szak-nyugat Ausztr√°lia vizeib√Ķl is ismert. Viszonylag jelent√Ķs egyedsz√°m√ļ popul√°ci√≥ja tal√°lhat√≥ a F√ľl√∂p-szigetek keleti partvid√©k√©n. Az egyenl√≠t√Ķi pacifikus ter√ľleten megtal√°ljuk √öj-Kaled√≥ni√°ban, a Mikron√©z √Āllamsz√∂vets√©ghez tartoz√≥ szigetek t√©rs√©g√©ben √©s Tahitin, valamint Hawaiion. Legkeletibb elterjedts√©g√©nek hat√°ra a Kaliforniai-√∂b√∂l, valamint a Galapagosz-szigetek.

 

Etol√≥giai jellemz√Ķir√Ķl nem sokat tudunk, mivel igen neh√©z a term√©szetes k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt t√∂rt√©n√Ķ hosszasabb megfigyel√©se. Migr√°ns √©s szoci√°lis fajnak tekintik, b√°r leggyakrabban mag√°nyosan √©szlelhet√Ķ. A b√ļv√°rokkal szemben tart√≥zkod√≥an, √≥vatosan viselkedik, megk√∂zel√≠t√©se nem egyszer√Ľ feladat. Az emberre n√©zve nem tartj√°k vesz√©lyesnek, de tiszt√°ban kell lenn√ľnk azzal, hogy ha provok√°lj√°k √©s megriad, a fark√°val v√©gzetes erej√Ľ √ľt√©st m√©rhet a mag√°r√≥l megfeledkezett b√ļv√°rra.

 

Mer√ľl√Ķhelyek

 

Egyiptom

Brothers-szigetek, szezon: m√°jus-szeptember

Daedalus-z√°tony, szezon: m√°jus-szeptember

Rocky-Island, szezon:m√°jus-szeptember

Elphinstone Reef, szezon:m√°jus-szeptember

 

F√ľl√∂p-szigetek

Zulu-tenger, Tubbatha National Marine Reef Park, szezon: m√°rcius-j√ļnius

Maricaban-szoros, Shark's Reef, Mainit Point, Cazador Point, Sepok Wall, Sombrero Island, szezon: november-j√ļnius

Cebu, Pescador Island, szezon: november-√°prilis

Cebu, Malapascua Island, szezon: egész évben

 

Malajzia

Saban, Pulau Sipadan, szezon: febru√°r-m√°jus, szeptember-november

 

Ausztr√°lia

Queensland, Far Northern Reefs: Raine Island, Shark City, szezon: szeptember-december

Qeensland, North Horn, Osprey Reef, szezon: eg√©sz √©vben (a monszun peri√≥dus √°ltal√°ban a janu√°r √©s m√°rcius k√∂zti id√Ķszak, j√ļnius √©s augusztus k√∂z√∂tt pedig szeles az id√Ķ)

 

 

Képek, szöveg:

Dr. Elter Tam√°s

PADI Instructor, az American Elasmobranch Society tagja,

MARINE LIFE SHARK PROJECT

 

 

forr√°s: www.marinelife.hu/www.divecenter.hu

 

3D Panorámaképek

360 fokos panorámaképek a hajóról.

 

√Črdekess√©gek

- T√Ľzhalev√Ķ s√ľg√©r

- Felszerel√©se mentette meg a b√ļv√°rt

A cápákról

Cápatámadások áldozatai harcolnak a cápákért

Roncsok

Röviden a Vörös-tenger roncsairól